Riport Tőzsér Jánossal
A. I. Tudna élni az antik Görögországban? Ha igen, melyik korban? És a „ma” görög földjén?
T. J. Az antikban már nem, mert hiányozna a műszaki vívmányok többsége. Különben is, éltem már akkor ott 2500 évvel ezelőtt - ha jól tudom... A mai Görögország vonzó a lelkemnek, de minden ide köt a magyar földre. Úgy vélem, egy másik országba települt ember soha, de soha nem tudja teljesen hazájává fogadni a választott földet, akkor sem, ha az oly’ kedves a szívének, lelkének... Ha lenne nagyon sok pénzünk kis családomnak, hosszú hónapokat töltenénk ott. De nincs...
A. I. Tudna mesélni a görög mitológiáról? Mit jelent Önnek egy-egy mesés és mégis valós történet?
T. J. Szép és lelket simogató mese. Az ógörög világ legszebb emlékei a mitológiai történetek. Sokkal közelebb álltak az emberhez az istenek, mert testet, lelket, jó, vagy rossz természetet adott nekik a néphagyomány. A legjobb isteneknek is (Zeusz, Poszeidon, Apollón és testvére Artemisz, Héra és Aszklépiosz stb.) voltak bőven rossz tulajdonságaik, úgy, mint a földi embereknek. Az istenek és emberek viszonya a kölcsönös tiszteleten és nem a félelmen nyugodott. Ezért sajnálom nagyon, hogy az új vallások elsöpörték a legtisztábbat, az ógörög és a római istenhitet. De mi történt minap? Athénban a görög kormány bejegyezte és ez által hivatalossá tette az új vallást, amely a régi, ógörög vallás feltámasztása. Az ókori istenvilág hívői összegyűltek Athénban, az olümposzi Zeusz templománál, hogy megünnepeljék Zeusz és Héra házasságát. Ezen a helyen ez volt az első ilyen ceremónia, amióta 394-ben törvényen kívül helyezték az ókori vallást és annak követőit. Megünnepelték azt is, hogy a görög kormányzat hivatalosan is elfogadta a vallásuk bejegyzését, így az ókori ceremóniák szerint keresztelőket, esküvőket és temetéseket is tarthatnak. Sajnos a lépés komoly ellenkezést váltott ki a mozgalmat csírájában elfojtani akaró ortodox egyházban, akik szerint „a követők egy degenerált halott vallást szeretnének feltámasztani, és hatalmas sötét tévhitekkel rendelkeznek a múltról” - mondta Efsztathiosz Kollasz az ortodox egyház szóvivője. Én úgy gondolom, hogy ez a „degenerált vallás” volt az emberek lelki békéjének az alapja.
A. I. Melyik mitológiai történet áll legközelebb a szívéhez? Melyik görög hősre, Istenre, vagy köznapi emberre emlékszik vissza szívesen?
T. J. Zeusz születésének mondája vagy Tantalosz és Pandareosz története az ellopott kutyáról és az ezt követő - főistenhez méltó - büntetésről melyet Zeusz mért a két tolvajra. A Tantaloszi kínok törnénete ez. Az istenek közül Zeuszt és Aszklépioszt tisztelem, a számtalan hős közül Heraklészt, aki Zeusz gyermeke volt, és mégis halandó.
A. I. Milyen gondolatokat ébreszt a görögséghez vonzódó lelkében az ország történelme?
T. J. Szomorú sorsú nép, mely a világnak annyi mindent adott, a demokráciától kezdve a filozófián, a természettudományos ismerteken át a művészetekig. Mégis összeomlott, és hiába ismeri mindenki a világon, egy kis szegény balkáni országgá lett. De nem vesztette el soha hazaszeretetét, büszkeségét, élni akarását. A háború utáni évek és a ’70-es évek (az ezredesek uralma) emigrációs hulláma most megfordult. Újra visszatérnek a szülőföldre, a gazdaság jól működik, és béke van! Remélem a nép mentalitásán nem változtat a rohanó világ. Az úgy szép, ahogy van...
A. I. Történelmi események... Melyiket tartja a legfontosabbnak, amely meghatározta a görög sors, a görög gondolkodás alakulását?
T. J. Az egyik a királyság elutasítása 1916-ban, amikor II. György átvette az ország trónját. A másik, amikor 1940. október 28-án Ioannisz Metaxasz tábornok egy rövid „NEM” szóval válaszolt Mussolíninek a kérésére, mely Görögországba való bevonulását kérte. Ma az „Oxi”, vagyis a „Nem” napja nemzeti ünnep. A harmadik a náci megszállás elleni elkeseredett harc. A görög partizánok hőstettei, különösen a krétai „szfákiot” nép akciói, Manolisz Glezosz bátorsága, aki felmászott az Athéni Akropolisz keleti oldalán a hatalmas zászlórúdra, és letépte az oda felvont horogkeresztes zászlót. Azt külön csodálom, hogy nincs és nem is volt soha olyan, hogy a mocskos politika, amely a világ legundorítóbb találmánya, megosztotta volna a népet. A görög ember szenvedélyesen politizál, és imádtuk nézni a párommal, ahogy barátaink ordítozva vitattak meg egy-egy eseményt, de utána borozgatás és énekelgetés következett mindig. Hazafiak...
A. I. A görög gondolkodásról... Tud „görögül” gondolkodni?
T. J. Nagyon teszik az életet meghatározó alapmondat: Oxi provlima... azaz Semmi gond! A görög ember szerint kétféle probléma létezik: a kicsi és a nagy probléma. Ha kicsi a probléma, azzal nem foglalkozunk, mert úgyis megoldódik magától. Ha nagy a probléma, azzal nem foglalkozunk, mert úgysem tudjuk megoldani! Így hát a lelki békénk mindig rendben van. Ez nagyon tetszik...
A. I. Véleménye szerint a görög gondolkodás miért határozta meg az európai tudományokat, művészeteket és kultúrát?
T. J. Mert az volt az etalon. Nem volt más az akkori ismert világban semmi, ami ezeknél jobb vagy különb lett volna. Volt régebbi ismert kultúra és művészet, pl. az egyiptomi, de a világ meg tudta ítélni, hogy az ógörög kultúra és művészet az, ami igazán emberi és tiszta.
A. I. Mit jelent önnek a „filozófia” szó?
T. J. Kevesen ismerik az eredeti jelentését. A filozófus a gondolkodás barátja. Érthetjük még úgy is (az ókorban ezt az értelmét is használták), csak ha gondolkodsz, akkor lehetsz igaz barát...
A. I. Mire gondol, ha Szókratész nevét hallja?
T. J. A kérdéseire. Mindig kérdezett mindenről, s ezzel elgondolkodtatott.
A. I. A görög emberek? Mi a véleménye a görögségről?
T. J. Imádom őket. Mielőtt azt gondolná, hogy elfogult vagyok, rögtön mondom, hogy igeeeen... De nem vagyok gyerek (sajnos), így tudom, hogy a görög emberek sem mások, mint a világ többi népei. De ez még sincs teljesen így. Sokszor tapasztaltam már, hogy más népek, de a magyarok is, teljesen félreismerik őket. Sőt! Olyan ítélkezőket is hallottam negatívan beszélni róluk, akik egy másodpercet sem töltöttek az országban, és egyetlen görögöt sem ismertek... Higgye el. A görög emberek teljesen mások, mint azt első pillanatra gondolnánk. Összehasonlíthatnám másokkal, de az sánta lenne. Tény, hogy becsületesek, a végletekig vendégszeretők, nyugodtak, kőkemény dohányosok, nincs alkoholizmus és infarktus, de ott is vannak börtönök, és van bűnözés is. Csak tizedannyi, mint a világ más tájain...
A. I. Kérdezték már Öntől: Ti kanisz? Ha igen, mit érzett akkor?
T. J. Azt mondtam, Köszi jól... Aztán megláttam a várakozó tekintetét. Ugyanis, ha egy görög megkérdezi, hogy vagy, tényleg kíváncsi rá. Az Amerikában szokásos stílus, hogy megkérdezik: How are you? - és mondanám, hogy köszi, kicsit fáj itt a vállam, mert tudja a múlt héten... úgy néznek, mint a bolondra. Ott egyáltalán nem érdekes a válasz, sőt illetlen is. Görögországban nem! Ott el kell mesélni tövéről hegyére, hogy mi a bajom! Hát ez az igazi emberi kapcsolat!
A. I. Legkedvesebb görögországi helye, városa, szigete?
T. J. Kósz sziget és az északnyugati partvidéke (Tigaki, Masztihari). Egy bizonyos ok miatt Hiosz (Chios), és ott Anavatosz halott városa. Athén némely része és a nagy Kréta! De még legalább 30 helyet mondhatnék.
A. I. Leginkább tetsző görög építménye?
T. J. Egy csöpp kis templom Hioszon. Nagyon fontos még párom és az én számomra a krétai Arkadi-kolostor.
A. I. Mit szeret legjobban Görögországban?
T. J. A békét és nyugalmat. Az őrült rohanás teljes hiányát, hogy nem ér el a politika, a tengert és a selymes homokpartot, a felém irányuló barátságot és vendégszeretetet. Ez alól csak a tömegturizmus gettói kivételek, ahol a vendégszeretet (a vendégek miatt) megkopik kissé...
A. I. Ön szerint a görög emberek, hiszen jól ismeri a gondolkodásukat, hisznek a lélek halhatatlanságában? Ha igen, miért?
T. J. A katolikusok igen, az ősi vallás hívei igen. Lehetetlenül hangzik? Csak hivőkkel találkoztam... persze vannak, akik nem beszélnek arról, amit mélyen tudnak.
A. I. Mi jut eszébe, ha a tenger szót hallja?
T. J. Hogy újra ott lehetünk. Ha decemberben itthon hallom, akkor fájó szívvel érzem a hiányát...
A. I. Mit gondol egy magyar író a mai Görögország hétköznapi életéről, szebben, jobban élnek a görög emberek, mint mi?
T. J. Másképp. Hajlamos lennék idealizálni az általam szeretett népet, de tudom, hogy ugyanazokkal a gondokkal bajlódnak, mint más népek itt Európában. Amiben szebben és jobban élnek nálunk, az a család szorosabb kötődése, a megosztottság teljes hiánya, (pedig ott is van néhány politikus, aki próbálkozik), a társaság és a barátok mindennapi kapcsolata.
A. I. Kedvenc írója? Ha tehetné, szívesen lenne görög író a mai Görögországban?
T. J. Nikosz Kazantzakisz író és Jannisz Ritszosz költő. Kazantzakiszt az ortodox egyház nem engedte felszentelt temetőben nyugodni, a Krisztus utolsó megkísértése című könyve miatt. „ A városon kívül kaparják el, mint egy kutyát” mondta a pátriárka. Ezért nyugszik ma is az iraklioni városfal Martinengó nevű bástyája földjében. Közös a lelkünk... Nem tudnék írni, ha görög lennék. Úgy érzem...
A. I. Talán ezért kellett most magyarnak születnie?
T. J. Valószínűleg. Görögként nem írhatnék útikönyvet Görögországról, mert másképpen látnám.
A. I. Görögként melyik országot ismerné meg szívesen? Melyik földet barangolná végig újra-meg újra? Melyikről írna könyvet olyan nagy szeretettel és varázslattal a szívében, ahogy ezt most - vissza-visszajárva Görögországba - magyar íróként teszi?
T. J. Ez jó kérdés! Erre nem lehet válaszolni, mert ha görög volnék és a több ezer tengerjáró hajó egyikén szolgálnék, akkor rengeteg országot láthatnék. Ha szállodás volnék, akkor csak télen utazhatnék, azt meg nem szeretném. Így oda mennék, ahová a szállodában megismert vendégek valamelyike meghívna...
A. I. És ha ültetvényes volna? Mondjuk, olajfákat, vagy masztika cserjéket gondozna Hiosz szigetén?
T. J. Az előző életemben lehet, hogy az voltam. Akkor jó volt. Ma nem tudom, hogyan jegyzik a tőzsdén a masztika-részvényeket. Biztos volna gondom bőven...
A. I. Hogy hívják Önt a görög barátai?
T. J. Janni. Így szólítanak.
A. I. Ha újra születhetne, hol szeretne élni? A világ melyik részén? Melyik városában? Krétán, vagy Hioszon, de nem volna ellenemre Kythira vagy Kósz szigete sem. Athénban nem szeretnék. Turistáknak gyönyörű, de benne élni nem lehet. Hatalmas forgalom, szmog és zaj. Jó lenne a családommal a csendes kis sziget...
A. I. Szereti a görög zenét? Kedvenc énekese, zeneszerzője?
T. J. Nagyon. Notisz Szfakianakisz, Paszhalisz Terzisz, Jorgosz Dalarasz, Jannisz Ploutarkhosz és a legnagyobb zeneszerző, Mikisz Theodorakisz. A nők közül Harisza Alexiu, Glikeria és Nana Mouskouri dalait szeretem.
A. I. Kedves görög emléke? Tárgya?
T. J. Kedves emlékem több ezer van. Amit naponta érzek itthon is, az a Vaszilikó nevű növény illata, melyet mindenütt érezni, mert egy vadon is megélő örökzöld. A legemlékezetesebb emlékem pedig, amikor fiammal Rodoszra tartottunk egy TU-154-es géppel. Belgrádtól Athénig egy hatalmas vihar felett repültünk. Feledhetetlen látvány volt az alattunk gomolygó fekete felhőzet, és - amit addig soha sem láttam - a felhők közötti szünet nélküli villámlás. Mivel 11 000 méteren repültünk, bennünket nem érintett az elemek harca. De leszálláskor át kellett repülni ezen a rétegen. Félelmetes volt a fekete felhőkben, villámok közt való repülés. A kapitány mindenkit megnyugtatott, hogy ez csak egy rutin eljárás. De így is volt. 10 perc múlva a Diagorasz repülőtér betonján álltunk. Amikor kinyitották a gép ajtaját, megkönnyebbülten léptünk ki az esőáztatta, gőzölgő betonra. Kedves tárgyam is sok van, de a Kósz szigeti homokparton szedett horzsaköveket említeném, hisz ezek a Kr.e. 1450-ben felrobbant, és Kósztól 160 km-re lévő Thíra vulkán pusztítása nyomán kerültek ide.
A. I. Hová utazna a legszívesebben -- ebben a pillanatban?
T. J. Most (november van) talán a Hiosz szigetén lévő szép üdülőhelyre, Karfas tengerpartjára. Vagy pedig Krétára, ott is a legdélebbi városba, Ierapetrába. Ott még ilyenkor is 25 fok van, és süt a nap!
A. I. Hogy érinti a Görögországot kedvelő magyar utazók elismerése? Bizonyára tud róla, hogy keresik és szeretik a könyveit...
T. J. Nagyon jólesik, és köszönöm szépen...
Angelisz Irini. Köszönöm a beszélgetést.
Tőzsér János. Én köszönöm, hogy beszélgetett velem...
2008. 11. 07.
Tőzsér János